A szülők iránti harag nem oldja meg a problémát

Amikor valaki elkezdi feltárni, hogy miért nem működik az élete, legtöbbször eljut a gyerekkori sérülésekig. Ilyenkor sokan beleesnek abba a hibába, hogy a szüleiket kezdik el hibáztatni vagy szidni, és ebben ki is merül a "megoldás". 

Pedig a szülők is úgy csinálták, ahogy akkor tudták. Nekik is megvoltak a saját sérüléseik, hiányaik, családi mintáik és generációs terheik, amelyekből működtek. Ez nem azt jelenti, hogy amit tettek, az nem számít, vagy hogy nem okozhattak valódi fájdalmat. De a hibáztatás önmagában nem gyógyít. 

A múlt megértése fontos, mert segít meglátni, honnan jönnek bizonyos működéseink, félelmeink, kapcsolati mintáink vagy önértékelési nehézségeink.

A valódi változás azonban ott kezdődik, amikor már nemcsak azt nézed, ki mit rontott el, hanem azt is, te mit kezdesz mindazzal, amit kaptál. 

Felnőttként ez a felelősség már a tiéd. Nem azért, mert te tehetsz mindenről, ami történt veled, hanem azért, mert a saját életedet már csak te tudod más irányba vinni.

Ebben a felismerésben, a minták megértésében és az elakadás feldolgozásában tudok segíteni egyéni konzultáció keretében.