Ragaszkodsz a nem megfelelő partnerhez? – íme az okok!

2024.04.29

A párkapcsolati kérdések egyik legnagyobb rejtélye a nem megfelelő emberhez való ragaszkodás. "Miért nem tudom elengedni?" "Képtelen vagyok elválni!" "Mindig újrakezdem vele!" – mondják még akkor is, amikor világos, hogy a kapcsolat nem szolgálja az egyén boldogságát vagy egyenesen káros hatással van rá. Ebben a cikkben szeretném bemutatni a munkám során leggyakrabban feltáruló tényezőket, amelyek miatt egy ilyen kötelék kialakulhat.

Gyermekkori minták

Azok, akik gyermekkorukban nem tapasztalták meg az elfogadást és a szeretetet megfelelő mértékben, hajlamosabbak lehetnek elfogadni egy olyan kapcsolatot, amelyben ugyanazt az élményt élhetik meg újra és újra – hiszen ez a már ismert érzés adja a biztonságot.
Gyermekkorból származnak azok a minták is, amelyeket általában a szülők szeretetlen (akár erőszakos) párkapcsolatáról másolnak le, és felnőttkoruk során tudattalanul is ismétlik őket. Ilyen példa amikor a lány átveszi az anyjától látott áldozatszerepet, és tudattalanul is olyan partnert választ, aki mellett ezt megélheti.

Önértékelési problémák

Az alacsony önbecsülésű emberek gyakran nem hisznek abban, hogy megérdemlik a jobbat, nem értékelik magukat annyira, hogy megfelelő partnert válasszanak. Megelégszenek néha elhullajtott szeretetmorzsákkal, és azt érezhetik, hogy az egyedüllétnél bármi jobb. Általában ezek a problémák is gyermekkora vezethetőek vissza.

Félelem a magánytól, társfüggőség

Szintén nagyon gyakori ok, amikor azért nem lép ki az illető egy kapcsolatból, mert fél a magánytól, el sem tudja képzelni egyedül, vagy mert "világéletében" volt mellette valaki. Természetesen ezeknek a félelmeknek is megvan a gyökerük, amiknek a feltárása és feldolgozása felszabaduláshoz vezethet. Az ilyen motivációk miatt fennmaradó párkapcsolatok ugyanis általában nem a boldogságról szólnak. "Ha valaki egyedül nem tud szólóban táncolni …, az a párjával sem tud. Nem tehet senki boldoggá, ha belül nem vagy az." (Müller Péter).

Bűntudat, megmentő komplexus

Sok olyan esettel is találkozom (főleg nőkkel), akik meg akarják menteni a párjukat, vagy azt hiszik, hogy meg tudják menteni őket. Ilyenkor egy olyan – téves – eszme tartja fenn a kapcsolatot, amikor az egyik fél azt hiszi, hogy a másik nélküle nem élné túl, vagy tönkremenne az élete. Sokszor éreznek bűntudatot és nem mernek lépni, mert nem tudnák megbocsájtani maguknak, ha a szakítás miatt történne a párjukkal valami.

Ilyenkor nem csak a maguk, de a párjuk életéért is felelősséget akarnak vállalni, ami hosszú távon egyik fél érdekeit sem szolgálja. Megmentő és megmentett között nem beszélhetünk boldog, egyenrangú és harmonikus párkapcsolatról.

Karmikus kapcsolatok

Léteznek olyan kapcsolódások, amik azért jöttek létre, mert a felek előző életből valamilyen megoldandó feladatot hoztak magukkal. Nagyon gyakori azonban, hogy ezeket a problémákat csak az egyik fél ismeri fel. Ilyenkor nagyon erős a késztetés benne maradni a párkapcsolatban, de ha úgy érzi mindent megtett és a másik fél mégsem partner a megoldásban, tovább lehet lépni.

Egy másik csapda, hogy a spirituális tanok sokszor azt sugallják, hogy minden kapcsolatot egyfajta lelki tanulási lehetőségként kell értelmezni.

Azonban egy nehéz vagy nem megfelelő párkapcsolat nem azért jön létre, hogy leckéket tanuljunk. Pont az elengedés és a lezárás az, amely elősegíti ilyen esetekben a személyes fejlődést.

Generációkon átívelő családi problémák

A generációs családi problémák sokszor mély gyökerekkel rendelkeznek, és gyakran azokra a mintákra és viselkedési szokásokra utalnak, amelyek generációról generációra öröklődhetnek tudattalanul is (pl. "nálunk senki nem vált el a családban és kitartott a rossz párkapcsolata mellett, ezért nekem is ezt kell tennem"). Ezenkívül a generációs traumák és a nem megoldott konfliktusok is hordozhatnak terheket a családon belül, ez az élmény befolyásolhatja az egyének párkapcsolati viselkedését is.

"Mert szeretem…"

Végül, de nem utolsó sorban ez az egyik leggyakoribb mondat, amit hallani szoktam indokként. Egy párkapcsolathoz elegendőek pusztán az érzelmek? Valóban nem létezik boldog kapcsolat érzelmek nélkül, de ha ezt egy ház alapjának tekintjük, lehet élni az alapokon falak és tető nélkül? Ha nincs közös értékrend, célok, kommunikáció, problémamegoldási képesség és hajlandóság, szexualitás, egymás szeretetnyelveinek ismerete stb. akkor pusztán az érzelmek nem elegendőek egy harmonikus párkapcsolat fenntartásához.

Ezek a tényezők természetesen sokszor nem egymástól elkülönülve jelennek meg, összefügghetnek és egyszerre akár többről is szó lehet.

Senki ne érezze magát hibásnak, ha nem tud csak úgy "elengedni" vagy "lezárni", hiszen láthatjuk, hogy mennyi tényező állhat amögött, hogy nem tudunk kilépni egy számunkra rossz kapcsolatból. Fontos tehát feltárni, tudatosítani és megérteni, hogy mi az oka egy ilyen problémának, hogy képesek legyünk megszakítani a káros ciklusokat és egészségesebb kapcsolatokat tudjunk építeni. Ilyen és hasonló esetekben is hatékony segítséget tudok nyújtani.