Mire jó a betegség?

Vajon miért leszünk betegek? Csupán a puszta véletlen, környezeti hatások vagy káros szenvedélyek okozzák? Miért van az, hogy az egyik ember hasonló külső körülmények között megbetegszik, míg a másik nem?
Hogy a választ megkaphassuk, a betegségeket és a testi tüneteket egy kevésbé materiális oldalról vesszük most szemügyre.

A betegség a lélek nyelve

Ha egy gondolat vagy vágy formájában keletkezik bennünk valamilyen impulzus, és ennek képesek vagyunk teret biztosítani testileg és lelkileg, akkor egyensúlyban maradunk. A probléma akkor kezdődik, ha nem veszünk tudomást ezekről a témákról, elfojtjuk őket és nem foglalkozunk velük. Ilyenkor lelkünk kénytelen valamilyen formában üzenni nekünk: a probléma a testben tünetként jelentkezik. Ezek kezdetben apró figyelmeztető jelek lehetnek, de ha továbbra sem veszünk tudomást ezekről a késztetésekről, akkor eljuthatunk a súlyos betegségig is.

Hogyan ismerhetjük fel, hogy mit üzen a lelkünk?

Vizsgáljuk meg, mire kényszerít bennünket az adott tünet illetve mi az amiben akadályoz minket? Sokszor elég, ha megfigyeljük milyen panaszokat sorolunk fel, mikor betegek vagyunk:
"az influenza ledöntött a lábamról" (nem biztosítottuk testünknek önként a pihenést);
"ne gyertek hozzám közel, fertőzök" (egyedül akarunk lenni, de ezt nem vállaltuk fel nyíltan, csak a betegséggel értük el);
"náthás és lázas lettem, nem tudok bemenni dolgozni" (elegünk van a munkánkból, ezért kellett a betegség, ami lehetővé tette a távolmaradást).
Ha "engedünk", felismerjük amit lelkünk kér tőlünk és önként megadjuk magunknak, akkor a tünetnek nem lesz tovább értelme és megszűnik. Viszont ha továbbra is makacsan ellenállunk, akkor jöhetnek a krónikus zavarok, vagy később akár a súlyosabb szervi elváltozások is.

A tünetek jelképrendszere

A megoldáshoz még közelebb jutunk, ha a betegséget szimbólumként értelmezzük, mivel az egyes szervekhez meghatározott témák kapcsolhatóak. Ha tudjuk, hogy az adott szerv milyen témakörhöz tartozik, máris konkretizálhatjuk lelkünk üzenetét. Néhány példa:

  • tüdő: az emberi kapcsolatok tartoznak ide - akikkel ugyanazt a levegőt szívjuk. Ezzel együtt a kommunikáció, szabadság témaköre is.
  • szem: milyen benyomásokat engedünk be, vagy mit nem akarunk észrevenni, belátni, átlátni. Mennyire engedjük az érzelmeinket visszatükröződni, mennyire vagyunk szűklátókörűek (rövidlátás) vagy mennyire csak a távoli dolgokkal foglalkozunk (távollátás)
  • fül: a meghallgatás, az engedelmesség szimbóluma - emiatt főként gyerekeknél gyakori a fülbetegség
  • bőr: elsődleges védőpajzsunk, határvonalunk, belső világunk megmutatkozási lehetősége. Emellett az emberi kapcsolatok is ide tartoznak.
  • mell: az anyaság, gondoskodás, nőiesség, női vonzalom szimbóluma
  • emésztőszervek: a külvilág benyomásainak feldolgozása, megemésztése, a felesleges elengedése. Például hányás, hasmenés esetén nem tudjuk az adott élethelyzetet feldolgozni, megemészteni, mindentől gyorsan meg akarunk szabadulni az összes útvonalon

Ha sikerül szimbolikus szemüvegen keresztül tekinteni a betegségre, rájöhetünk a kérdéses problémára, de ehhez nagyfokú őszinteség szükséges saját magunk felé. Ez sokszor nehéz, mivel testi tünetekben az jelenik meg, amivel tudatosan egyáltalán nem akarunk szembenézni.

A betegség tehát nem legyőzni való ellenség, hanem üzenet, iránymutatás a lelkünktől, hogy mi az amin változtatnunk kell életünkben.

Ha bővebben érdekel a téma, keress meg nyugodtan.